ma is bementem a citybe, vagyis a főtérre. Útközben köszöntünk mindenkinek, ahogy ez itt szokás, csak a fiatal turisták nem értették a dolgot. Messziről ki lehet őket szurni, mert rövidnaciban kézenfogva mentek, és napcsemüvegjük sem volt, míg az olaszok hosszunadrágban, sportcipőben és bördzsekiben vannak, a napszemüveg pedig mintha hozzájuk nőtt volna. Én azért kicsit átmenet vagyok, mert utálok izzadni, és ha már 28 fok van napközben, akkor nekem az már ujjatlan trikot jelent...

Természetesen találkoztunk az anyukakkal és gyermekeikkel, de ma mindenki kicsit kicsipte magát, élénk színeket vettek fel, igaz az egyik kisfiun kockás ing, kötött mellény és dzseki is volt - hogy bírják szegények?!

Mellesleg ma megkaptam az olasz állampolgárságot, több év várakozás után - nem mintha szükségem lenne rá. El kellett mennem a polgármesteri hivatalba és Fábiónál (polg.mester)felesküdtem, aláírtam mindent és kaptam egy szép olasz zászlócskát. Talán valami különöset kellett volna éreznem, meghatotságot vagy hasonlók, de az 5 év alatt annyi mindent kellett már intézgetnem, hogy elveszítettem az érdeklődésemet az ilyan dolgok iránt. Különben meg annyira nem kapok semmit az állambácsitól (alacsony fizetések, nincs  munklehetőség és nincsen gyes sem..), hogy márcsak ezért sem érdekel.

A fiuk focizni mentek ma is, mint minden szombaton, holnap meg megnézik majd a meccseket - ez Olaszországhoz tartozik, nem is lehetne elképzelni nélküle.

Na csok