Kedves Viki!


Visszacseppenve a hétköznapok világába ezúton szeretnénk megköszönni a toszkán utunk tekintetében nyújtott segítségedet! Akinek csak tudjuk, adjuk tovább az információkat.

Utazás, közlekedés: Szinte végig autópályán utazhatunk Toszkána szívébe. A GPS 9-10 órás utat prognosztizál. A valóság inkább a 13-14 óra, a szlovén autópálya ugyanis nem képes megbirkózni a rá zúduló autók áradatával. (Mi szerdán faltuk a kilométereket, ennek ellenére - nem először - két nagy dugóba is belekerültünk délnyugati szomszédunknál.)

 
Kicsit tartottunk az olasz közlekedéstől, arról azonban csak a lehető legjobbakat tudom elmondani. Az utak ugyan itthon meg nem szokott mennyiségű autóval és (főleg Bologna és Firenze között) kamionnal vannak tele, a közlekedés ennek ellenére kulturált, egy kevésbé gyakorlott autós számára is jól kezelhető. A sztrádákon és az alsóbb rendű utakon meglehetősen sok a traffipax. Úgy tűnik, hogy ez kordában tartja a heves vérű taljánokat is, ugyanis száguldozó, az útról a másikat letolni igyekvő autóval az egy hét során nem találkoztunk.

Érdemes arra odafigyelni, hogy Toszkána dimbes-dombos tájain egyenes útszakasz gyakorlatilag nincs, így ott mindenképpen lassabb, kb. 50-60 km/h-ás haladással praktikus kalkulálni. A táj azonban gyönyörű, nézelődésre, és eleve lassabb tempóra csábít.

A legnagyobb kihívást majd' minden esetben a parkolás jelentette. A parkolókat mindenhol jól látható módon jelzik, de - tapasztalatunk szerint - San Gimignano és Siena parkolói pillanatok alatt megtelnek; bizony  nagy szerencse kellett ahhoz, hogy parkolóhelyet találjunk. (A parkolásért majdnem mindenhol fizetni kell, de sehol sem találkoztunk 1,5 EUR/óránál magasabb díjakkal.)
Firenzebe mi nem autóval, hanem vonattal mentünk be. Vannak aki e megoldás mellett törnek lándzsát, mások az autózás mellett érvelnek. Nekünk bevált a vonatos módozat, mivel a vonat Firenze belvárosának a szélén teszi le az utasokat. Az állomásról kb. 10-15 perces kényelmes sétával értük el a Dómot. (A vonatjegy nem drágább, mint idehaza. Olaszországban a benzin viszont nagyon is az. 1,7-1,95 EUR/liter közötti áron találtunk töltőállomásokat. Mindenképpen érdemes Szlovéniában, vagy Ausztriában a határ átlépése előtt tankolni, ott ugyanis 1,5 EUR/liter alatt voltak az árak.)

A szállás:  Mi - két 4-4 fős család - Claudiánál foglaltunk szállást. A környezet, a szobák, a medence, Stefano borai, Claudia főztje mind-mind nagyszerű volt. Bármely pillanatban visszamennénk. Csend, nyugalom, szép kilátás..., minden adott volt a kellemes kikapcsolódáshoz. Csillagtúra kiindulópontjaként is praktikus helyszín.
Claudia és férje, Stefano jól beszélnek angolul, ez jelentősen megkönnyíti a kommunikációt. Nagyon sok hasznos információval szolgáltak a környékről, de szívesen beszélgettek a gazdaságukról, s a hétköznapjainkról is. 

Reggeli 8:30-9:30 között van, mortadellával, sonkával, finom házi lekvárokkal, frissen sült süteménnyel, kávéval, teával, gyümölcslével, mézzel, és (a mindenhez kenyeret evő nemzetek fiainak) kevés kenyérrel. A nagyétkűek nem biztos, hogy ilyenre vágynak, de Olaszországban olasz reggelit kell enni... A vacsora 25 EUR/felnőtt áron olyan mennyiségű (és rendkívül finom) ételt tartalmazott, hogy alig tudtuk megenni. Mindenképpen ki kell próbálni. (4féle előétel, 2 főétel, majd desszert vár a vállalkozó kedvűekre. Pompás volt!)
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szálláson csak egy - a mi fogalmainkhoz képest - igen egyszerű konyha és hűtő van. Láthatóan a helyi fogyasztásra, nem pedig az otthonról hozott, lefagyasztott ételek felmelegítésére, vagy az otthonról hozott alapanyagokkal való főzőcskézésre vannak berendezkedve. Ha mégis valaki ezt szeretné, mindenképpen apartmant foglaljon, ugyanis az egyetlen és nem túl nagy hűtő, valamint a gáz csak ehhez használható.

Mit néztünk meg?:  Toszkána nagyon hamar szembesített minket a már sokak által leírt igazsággal, miszerint egy hét nem elég arra, hogy a területet alaposan feltérképezzük. Az első ott töltött hét inkább egyfajta kóstoló, ami alapján eldöntheted, hogy majd ha legközelebb jössz, mit néznél meg, hova lenne jó a szállást intézni...
Mi az egy hét alatt a következőket néztük meg (napi lebontásban): 
- San Gimignano, Casole d' Elsa (szerintem megéri a sok-sok kanyar, Casole gyönyörű kisváros, ahol a néhány helyi lakoson kívül csak mi voltunk az utcán - ez a turistáktól hemzsegő San Gimignano után üdítő volt)
- Volterra (fantasztikus város; a parkolóház közvetlenül a belváros bejáratánál), Cecina (tengerpart)
- Lucca, Pisa (a Ferdetoronyba 15 EUR a belépő, konkrét időpontra szól; mi a helyszínen vettük, s 2 óra múlva került ránk a sor /addig felfedeztük a többi csodát, így semmi problémát nem jelentett)
- Firenze (az Ufficinél végeláthatatlan sor állt mozdulatlanul; mindenképpen érdemes telefonon előre bejelentkezni, ott helyben nem láttunk esélyt a bejutásra)
- Monteriggioni (Viki írt róla, Sienába menet szerintünk is megér egy kanyart), Siena
- Lajatico és környéke

Összességében: nagyszerű élményben volt részünk a világ e gyönyörű szegletében.




Sz. Laci