Nem ismertem személyesen, mégis úgy sirattam meg mint egy jóbarátot. Mióta élek tudom, hogy neve a jégkoronggal kapcsolatos legfontosabb név nálunk. A Krisztiánt (Palkovics) ismertem személyesen is anno még tinédzser koromból, és tudom hogy a Volán egy ritka példa arra, hogy egy csapatban főleg a helyiek játsznak, akik itt kezdték gyerekként nem pedig pénzen vett idegenek. Ezért jártam szívesen a meccsekre, mert a mieinket látom még ma is.  Nem tudom hogyan fognak a fiúk egy ilyen társ elvesztése után pályára lépni...

A mi gyerekkorunkban még nem az volt a délutáni program hogy Nintendoztunk a padon egymás mellett szótlanul, mint a maiak (itt Olaszo.ban legalábbis). Bicikliztünk nyáron, kergetőztük, a fiuk fociztak és télen korizni jártunk a velencei tóra ha befagyott, egyébként a jégpályára ahol a Gábor apukája szinte mindig ott volt. Én kosárlabdáztam de midenféle meccsre kijártunk, a Vidi focimeccsekre és persze a jégkorongra is. Most is bármikor hazamegyek kiugrom a jégpályára ha meccs van, sőt decemberben a kisfiamat is elvittem és megpróbáltam mmegtanítani neki ezt a fura, számára ismeretlen dolgot (nálunk még havazni sem nagyon szokott). És a meccsen ott vannak a régi barátok, meg persze az öcsém, aki maga is jár korongozni, bár nem ilyen magas szinten. És ezek jutnak eszembe mikor...

'felteszitek nekem a kérdést: és most akkor hazajössz?

hát, ööö, nem is tudom, de végülis kár ezen gondolkodni, mert nem jöhetek....'

Ehhez tudni kell az előzményeket, tavaly lezajlott a válás első menete, majd 3 év múlva kell megint visszamenni, akkor választanak el minket véglegesen. Mivel a magyar és olasz jog erősen eltér nehéz mindent dióhéjban összefoglalni nem tudok itt, de a lényeg hogy a gyerek érdekeire hivatkoznak mindig. Tehát nem mehetek haza a gyerekkel mert így apuci nem tudja apa teendőit ellátni. ( itt nem itélik oda a gyereket egyik félnek sem, mert közösen kell továbbra is nevenük, vagyis fele időt kellene töltenie mindegyik szülővel. A nagyobbaknál egy hét itt egy hét ott,a kisebbeknél pár nap itt és pár nap ott felosztásban. szerintem ezsenkinek sem jó, de hát nem én hozom a törvényeket). Igaz most sem viszi el 2-2 napra, ahogyan a bíró eldöntötte, de azért minden héten látja, amikor akarja (sajnos nem tartja be  láthatási napokat, de ez egy másik story).

Hogy jön ide Ocskay? Hát úgy hogy megszakad a szívem ha arra gondolok, hogy most minden barátom ott vonul a fáklyás menetben én meg itt ülök egyedül. Lokálpatrióta vagyok még innen ezer kilométerről is. Igen, ezek e dolgok hiányoznak. Mert számomra megállt ott az élet amikor eljöttem, amikor a fél várost ismertem, hétvégén kosár és jégkorongmeccsekre jártunk meg utána az Írbe dumcsizni és nem volt hely még a pultnál sem. Azóta ti már új helyet találtatok a sörözéshez és egyre kevesebb ismerőst látok itt, de annál többet a gyerekprogramokon hiszen a ti is felnőtteteknem csak én. És én is viszem lelkesen a gyerkőcöt néptáncra ahol szintén elérzékenyültem, mert belegondolok és fáj hogy az én kisfiamnak ez egy évente 2-3szor előforduló esemény, míg nekem rendszeres edzés volt és még 20 évesen is 'visszatáncoltam' hozzájuk a fősuli alatt.

És ezzel be is fejezem mára. Remélem sokan jöttök idén is, mert olyan jó magyaru beszélni és találkozni hazafiakkal.